Egyiptomi busz baleset. Megint az adakozás.
A buszbaleset önmagában tragédia. Ha valaki nem tudott elmenni nyaralni, nem éri külföldön baleset, csak itthon. Nincs ekkora hírverés, Ő is ember neki is vannak családtagjai. Neki is van kára.
Felreppent a hír, hogy adakozzunk. Mire? Kinek? Az alapítványoknak? Rendben van adjunk az alapítványoknak, ne álcázzuk a balesetet szenvedett emberekkel.
Tudni illik, hogy a z utazóknak volt balesetbiztosítása, az autóbusznak kellett lenni utasbiztosítása. Ezek kötelessége a károsultak kártérítése. Arról sosem szól a hír, hogy a biztosító azonnali segélyt ad, vagy segíti a hozzátartozóknak. Magyarországon még nem hallottam arról, hogy valaki a biztosító útján kifizetett összegekkel jól járt.
Arról viszont hallottam, hogy 10 éves pereskedés után valaki (a baráti körömben) mindenét elveszette, pedig a biztosítónak fizetnie kellett volna. A bíróság miért húzta az időt, a jogvesztésig? Az ügyvéd miért nem tájékoztatta korrektül az ügyvelét? A biztosító szerződésében benne van milyen kárért fizet! A biztosítás kötésnél minden szép és jó, nincs baleset nincs kár, csak lesz. a jövőben. Erre nem tudunk felkészülni, mert hisszük, hogy velünk nem történik meg, ettől függetlenül megkötjük a biztosítást.
Kérdem én miért vagyunk félretájékoztatva?
A biztosíttónak korrektül fizetnie kellene Magyarországon is, nem csak Német országban és Ausztriában.
K
