Nincs új a nap alatt: Ősz Ferenc emlékére
Ősz Ferenc egyidős volt édesapámmal. Édesapám két és fél évvel ezelőtt halt meg. Ősz Ferenc 1975-ben 42 évesen távozott az élők sorából. Édesapám ekkor érettségizett, a kommunista vezetés jóvoltából. Édesapámnak még adatott 38 év láthatta a rendszerváltást is. A gyerekkoromban megismert humora egyre keserűbb lett a rendszerváltás után.
Ősz Ferenc rövid élete alatt is máig ható írásai vannak. Pl: HIVATÁSTUDAT
Hogy milyen gyerekek vannak! Képzeljék csak el: bekopogott hozzám ez a Gerzson gyerek. A szomszéd házban lakik, éppen most van abban a korban, amikor. már szégyell kezitcsókolommal köszönni, de még nem meri elfogadni az ajánlatomat, hogy tegezzen. Szóval, jön ez a Gerzson, és azt mondja:
- Egy tanácsot szeretnék kérni!
- Nosza - mondom, mert tanácsom van bőven.
- Mit csináljon az a gyerek, aki politikus akar lenni?
- Micsoda?
- Tudtam! Mindenki így csodálkozik. Úgy. néznek rám, mintha hülye lennék. Hát politikusnak lenni nem foglalkozás, nem szakma, nem hivatás?
- Dehogynem! Méghozzá gyönyörű hivatás.
- Nahát! Akkor miért kell azon ámuldozni, hogy én politikus akarok lenni?
- Legyél- ajánlottam neki, remélve, hogy ezzel a témát be is fejeztük.
-Dehogyan?
- Hát. . . Politizálj!
-Mindenki politizál, de attól még nem politikus. Mint ahogyan a művészeteket is mindenki kritizálja, de attól még nem kritikus. Ahhoz, hogy az ember kritikus legyen, sokat kell tanulni...
- Hát, nem ártana - mondtam.
- És hogy valaki politikus legyen, arra nem kell készülni? Egy esztergályos három évig tanulja a szakmát. Hol lehet a politikusi szakmát kitanulni?
- Hát. . .
- Voltam a pályaválasztási tanácsadónál is.
- Látod, ez helyes. És mit mondtak?
- Rá akartak beszélni, hogy legyek csőszerelő vagy tetőfedő.
- Nem rossz szakmák - véltem.
- Az osztályfőnökömtől is kértem tanácsot. Kidobott. Azzal gyanúsított, hogy nem akarok dolgozni. Miért? A politikusok nem dolgoznak?
- Dehogynem. Nagyon sokat dolgoznak. Munkájuk nehéz, felelősségteljes és teljes embert követel.
- Nekem is ez a véleményem. Ezért elmentem egy igazi politikushoz, hogy megkérdezzem, hogyan lehet az ember politikus.
- Okos ötlet!
-Azt mondta, hogy egyre fontosabb feladatokkal bízták meg, mert jól dolgozott.
- Na látod! Hát dolgozz jól.
- Hol?
- Például a csőszerelőknél.
- Akkor főcsőszereIő leszek.
- Közben politizálsz, hogy felfigyeljenek rád.
- Mikor? Munkaidő alatt? Azt mondják, hogy ez nem parlament. Egy jó csőszerelő csövet szerel, és nem tartja fel a többieket.
- Akkor politizálj munkaidő után.
- Kivel? Mindenki siet haza, mert kezdődik a tévé. Gondolkoztam azon, hogy jelöltetem magam előbb tanácstagnak, majd képviselőnek. De akkor önjelölt vagyok, és kiröhögnek. És különben is: én előbb szeretném megtanulni. azokat a dolgokat, amit egy politikusnak tudnia kell. Miért van az, hogy minden szakmában tudatosan képezik az utánpótlást, csak éppen erre nem?
- Mert a politikus nem elsősorban szakember. A politika hasonlatos a művészetekhez. Gyakorlásához nemcsak szakismeret, hanem tehetség és elhivatottság szükséges.
- Stimmel. Bennem mindezek megvannak!
- Akkor örülj neki - mondtam, és kituszkoltam az ajtón.
Lehet, hogy nem volt politikus eljárás, de én soha nem is akartam politikus lenni. Azért azóta néha kellemetlenül
ézrem magam.Lehet, hogy egy leendő minisztert dobtam ki.
